Az egyre változó családi dinamikák és élethelyzetek megkövetelik, hogy a törvények és támogatási rendszerek is alkalmazkodjanak a változásokhoz.

A Cst. 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A. szakasza, amely a nagyszülői gyermekgondozási támogatásról rendelkezik, ilyen alkalmazkodás egyik kiváló példája Magyarországon. Ez a jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy a nagyszülők is részt vegyenek unokájuk gondozásában és nevelésében, amennyiben a szülők erre igényt tartanak vagy szükség van rá. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan működik ez a rendszer, milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy jogosultságot szerezzenek a nagyszülők, és milyen hatással van ez a társadalombiztosítási helyzetükre és egyéb jogosultságaikra.

Jogosultsági feltételek és kérelmezési módok

A nagyszülői gyesre vonatkozó szabályokat a Cst. 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A. szakasza tartalmazza. Eszerint a gyermek szülőjének, örökbefogadó szülőjének vagy annak együtt élő házastársának (nagyszülő) is jogosultsága van a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha:

• A gyermek már betöltötte az első életévét.
• A gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik.
• A gyermek szülei írásban lemondanak a gyermekgondozást segítő ellátásról és egyetértenek a nagyszülő igénylésével.
• A szülő háztartásában nincs más olyan gyermek, aki miatt már folyósítanak gyermekgondozást segítő ellátást.

Az 1) pontban említett gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő egyetértő nyilatkozatát a gyámhatóság kérelemre pótolhatja.

A nagyszülő csak akkor jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha saját maga is megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek. Amennyiben olyan kizáró ok lép fel, ami miatt a szülő már nem lenne jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, akkor a nagyszülő jogosultsága is automatikusan megszűnik. Ezenkívül, még akkor is jogosult a nagyszülő a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha a szülő gyermekápolási táppénzt vesz igénybe a gyermek után.

Fontos Szempontok és korlátozások

Azoknak, akik jogosultak a nagyszülői gyesre, fontos figyelembe venniük a társadalombiztosítási szempontokat is. A nagyszülői gyes lehetőséget biztosít az egészségügyi ellátások igénybevételére, valamint szolgálati időt is szerezhet az arra jogosultaknak. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a szolgálati idő nem számít bele a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 éves jogosultsági időbe. Ehhez az érintettnek biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban is kell állnia.

A nagyszülő kereső tevékenységet csak korlátozott időtartamban, legfeljebb heti 30 óráig végezhet, ha a gyermek hároméves kora után visszaáll a munkába, vagy időkorlátozás nélkül, ha az otthonában végzi a munkát. Azonban, ha a nagyszülő fizetés nélküli szabadságon van, akkor is biztosított, és a foglalkoztatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége.

A gyesben részesülő nagyszülő továbbra is biztosított, ha egyéni vállalkozóként, kisadózóként vagy társas vállalkozóként dolgozik, ami nem minősül keresőtevékenységnek. Ha nem végez munkát a vállalkozásában, akkor nincs minimum járulékfizetési kötelezettsége, de így is szerezhet jogosultsági és szolgálati időt.

A gyes folyósítása nem befolyásolja a nyugellátás vagy rehabilitációs ellátás megállapítását, mivel a gyes nem minősül rendszeres pénzellátásnak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény szerint (2011. évi CXCI. törvény).