A Személyi Jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) alapján minden bevétel adóköteles, amit egy magánszemély más személytől kap, legyen az pénzügyi vagy egyéb formában.
Azonban a szabályok nem minden esetben egyértelműek, és kivételek is léteznek. A szemüvegekkel kapcsolatos adózási kérdések különösen fontosak, tekintettel arra, hogy sokak számára ezek nélkülözhetetlenek az életvitel és a munkavégzés szempontjából. Ebben a cikkben összefoglaljuk a szemüvegeseket érintő legfontosabb adózási tudnivalókat, kitérve a támogatások adókötelezettségére és az egészségügyi szempontokra is.
Fontos kiindulási pontként megemlítjük, hogy a Személyi Jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alapján általánosságban adóköteles minden olyan bevétel, amelyet egy magánszemély más személytől kap pénzben vagy más formában (például ingyen vagy kedvezményesen adott termék vagy szolgáltatás). Azonban vannak kivételek, amelyekről a törvény külön rendelkezik. Számos eltérő szabály található az Szja tv.-ben, amelyek meghatározzák egy adott esetben az adókötelezettséget. Ebben a cikkben a szemüvegeseket érintő legfontosabb adózási tudnivalókat foglaljuk össze.
A szemüveg szinte mindenki számára elengedhetetlen az életvitel és különösen a munkaerőpiaci esélyegyenlőség szempontjából, különösen a látás függvényében, amely gyakran az életkorral romlik. Ezért kiemelten fontos tudni, hogy milyen adózási következményekkel jár, ha valaki szemüvegre van szorulva, és támogatásban vagy juttatásban részesül.
Lehetséges esetek:
- Ha valaki más, például egy másik magánszemély ad támogatást vagy ajándékoz szemüveget, az adómentes a Személyi Jövedelemadó (Szja) törvény 1. számú melléklet 7.2 pontja alapján.
- Ha egy vállalat vagy szervezet (kifizető) rendszeres vagy alkalmi pénzbeli támogatást nyújt a személynek a szükséges szemüveg miatt, akkor az adóköteles jövedelemnek minősül a felek közötti jogviszonyból eredő vagy egyéb bevételként. Ez vonatkozik a cafetéria keretén belüli és azon kívüli támogatásokra egyaránt.
- Ha a személynek olyan eszközt vagy szolgáltatást biztosítanak a tevékenységéhez (például munkaruházatot, munkaeszközt), ami a tevékenységhez szükséges, akkor az Szja törvény 4. § (2a) bekezdése alapján nem keletkezik adóköteles bevétel, feltéve, hogy az csak a munkavégzéshez vagy tevékenység ellátásához szükséges. Ez a rendelkezés vonatkozik például a védőszemüvegre és a munkakör biztonságos ellátásához szükséges látásjavító szemüvegre is, de ezek a juttatások nem vonhatók be a cafetéria keretébe.
A 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) alapján kiadott 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet részletesen szabályozza a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági előírásait. Ez alapján, ha egy munkavállalónak olyan látási problémái vannak, amelyek a képernyő előtti munkavégzéssel összefüggnek, akkor a munkáltató köteles intézkedni a szem- és látásvizsgálat elvégzésére.
Ha a munkavállaló legalább napi négy órát tölt képernyős eszköz előtt, ideértve a képernyő figyelését is, és munkája során gyakran kell különböző távolságokra fókuszálnia (például iratokra, ügyfelekre), valamint, ha a már meglévő szemüveg nem megfelelő ehhez a munkavégzéshez, akkor a munkáltatónak biztosítania kell egy olyan szemüveget, amely biztosítja az éleslátást a képernyő előtti munkavégzéshez. Ez a szemüveg és kerete adómentes juttatás a szemészeti vizsgálat eredményei alapján.
Ez a juttatás kötelező a fenti rendelet alapján, és nem számít bele ez sem a cafetéria keretébe.
A képernyős eszközök használatához élesen látni kell, ezért azok számára, akiknek szükségük van rá, a munkáltatónak biztosítania kell megfelelő szemüveget. Ez a szemüveg tartalmazza a szükséges dioptriakorrekciót is. Az ilyen szemüveg árának nincs előre meghatározott értékhatára, mivel az a dioptriafüggő árakon alapul.
Azonban vannak kivételek az említett rendelkezések alól. Például nem vonatkozik a rendelet a járművek és munkagépek vezetőfülkéiben lévő képernyőkre, az elsősorban közhasználatra szánt számítógépekre, valamint a munkahelyen nem állandóan használt hordozható eszközökre és a kisebb képernyős készülékekre, mint például a számológépek vagy pénztárgépek.
A szemüveg beszerzése két módon történhet: vagy a munkáltató veszi meg, vagy a munkavállaló veszi meg és a munkáltató számlájára igazolja. A számlának mindenképpen a munkáltató nevére kell szólnia. Általában a munkavállaló előre megfizeti a szemüveget, majd a munkáltató később visszatéríti neki a számla ellenében. Ha a munkavállaló nem tudja előfinanszírozni a szemüveget, akkor a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy előre biztosítsa a szükséges összeget a munkavállaló részére, és utólag számoljon el vele.
