Az osztalékelőleg kifizetése és annak adózási vonatkozásai számos szabályozást és jogi környezetet érintenek, melyekre ügyfeleknek és társaságoknak egyaránt figyelmet kell fordítaniuk.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a személyi jövedelemadó törvénye mellett számos egyéb jogszabály is meghatározza ezt a folyamatot és annak következményeit. E cikkben részletesen áttekintjük az osztalékelőleg fogalmát, annak kifizetésének feltételeit és az adózási szempontokat, hogy segítsünk megérteni ennek a pénzügyi tevékenységnek a komplexitását és jelentőségét.

Osztalékelőleg feltételei

Az osztalékelőleg kifizetésének lehetőségét a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:186. paragrafusának (1) bekezdése szabályozza. Eszerint a taggyűlés két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban dönthet az osztalékelőleg kifizetéséről, feltéve, hogy:

• A társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel, amelyet a közbenső mérleg alapján lehet megállapítani.
• A kifizetés összege nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékot.
• A társaság helyesbített saját tőkéje a kifizetés következtében nem csökken a törzstőke összege alá.

Az ügyvezető tesz javaslatot az osztalékelőleg kifizetéséről, melyhez a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges, ha az adott társaságban ilyen testület működik. Ha az éves beszámoló elkészülése után kiderül, hogy nincs lehetőség osztalékfizetésre, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

Adózási szempontok az osztalékelőleg kifizetésénél

Az adójogi szempontból az osztalékelőleget és az osztalékot azonosan kell kezelni személyi jövedelemadó tekintetében, a személyi jövedelemadóról szóló törvény 66. §-a alapján. Fontos megjegyezni, hogy az osztalékelőleget és annak adóját az adóbevallásban az év során történt kifizetés évében kell tájékoztató jelleggel feltüntetni, míg az osztalékot és az ahhoz kapcsolódó adót az osztalék kifizetésének évében a beszámoló elfogadásának évében kell bevallani. Ha az osztalékelőleget nem fizetik ki osztalékként, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha a részvényes korábban kifizetett osztalékelőleg összegét kamatmentesen kölcsönként használhatta volna.

Amennyiben az előzőleg kifizetett osztalék később valóban osztalékká válik, akkor az személyi jövedelemadóról szóló törvény 72. § (4) bekezdésének d) pontja biztosít egy speciális mentességi szabályt az osztalékelőlegre vonatkozóan. Ennek értelmében a kamatkedvezményből származó jövedelemként az osztalékelőlegnek azt a részét nem kell figyelembe venni a jövedelemmegállapítás során, amely osztalékká válik az első beszámoló elfogadását követően.

Osztalékelőleg visszafizetése és adózási következményei

Az osztalékká nem váló osztalékelőleg adózási szempontból kölcsönként kezelendő, amelyből a kifizetőnek kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó adófizetési kötelezettsége keletkezik. A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót a hitelnyújtás időpontjától az adóév végéig kell megfizetni. Ha az osztalékelőleget visszafizetik, akkor az adót a visszafizetés időpontjáig kell megállapítani és befizetni. Ha az osztalékká nem vált összeget nem fizetik vissza az adóév végéig, akkor az adókötelezettség a következő adóévben is fennmarad. Ha az osztalékelőleget elengedik, akkor az a magánszemély egyéb jövedelmének minősül, és a kifizetőnek adóelőleget kell fizetnie, csökkentve azt az osztalékelőlegből levont adó összegével. Az adófizetési kötelezettség a jövedelem megszerzésének időpontjától keletkezik, és a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó előírások szerint kell megállapítani.