Sokak számára aktuális kérdés, hogy hogyan kezeli a magyar jogrendszer a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítését? Milyen feltételek és korlátok vonatkoznak erre a munkáltatókra, és milyen adójogi szabályok befolyásolják ezt a folyamatot?
Az alábbiakban részletesen tárgyaljuk a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének szabályait Magyarországon. Megvizsgáljuk, hogyan köteles a munkáltató megtéríteni a munkavállalónak a munkába járással kapcsolatos költségeket, és milyen feltételek, korlátok vonatkoznak erre. Továbbá, friss változásokat ismertetünk a vármegye- és országbérlet használatával kapcsolatban.
Az Mt. 2012. évi I. törvény alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azokat a költségeket, amelyek a munkaviszony létesítésével összefüggésben indokoltan merülnek fel (Mt. 51. §). A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítéséről szóló 39/2010. kormányrendelet meghatározza, hogy a munkáltatónak milyen feltételek mellett kell a hazautazással kapcsolatos utazási költségeket megtérítenie a munkavállaló számára, és ezt a kötelezettséget milyen mértékben és elszámolás mellett kell teljesítenie.
A munkáltatónak kötelező nyilatkoznia a munkavállaló lakóhelyéről, tartózkodási helyéről és arról, hogy honnan jár be dolgozni a munkavállaló, ha az utazási költségtérítést igényel. Lakóhelynek számít az a cím, ahol a munkavállaló rendszeresen él, míg tartózkodási helynek az ideiglenes lakóhelyet, ami a munkavégzés céljából van, kell tekinteni.
Költségtérítés mértéke és elszámolása
Heti egyszer a lakóhelyre történő utazás költségei téríthetők, míg havonta legfeljebb négyszer az általános munkarendtől eltérő munkaidő esetén. A költségtérítés magában foglalja az országos közlekedési eszközök használatát is. Amennyiben az alkalmazott repülőt választ a hazautazáshoz, akkor a térítési kötelezettség erre is vonatkozik.
Bérlet vagy menetjegy árának megtérítése
A munkáltatónak a bérlet vagy menetjegy árának 86%-át kell megtérítenie, ha a munkavállaló menetjeggyel elszámol. A hétvégi hazautazással kapcsolatos költségek megtérítése legfeljebb havi 56 240 forintig lehetséges, de nem haladhatja meg a menetjegy árának 86%-át. Ez az előírás a Magyar Közlöny 2024. január 24-én megjelent 5. számú Hivatalos Értesítője alapján érvényes.
Az SZJA-törvény nem szab határt a térítendő költségek típusára vagy a szolgáltatás kényelmi szintjére, így még az első osztályú vonatjegyek is megtéríthetők. Az “utazási jegy” fogalmát az törvény kiterjeszti a pótjegyekre és helyjegyekre is. A térítés mértékét a munkáltató határozza meg, figyelembe véve a kormányrendelet által előírt minimális szintet és az szja-törvény rendelkezéseit.
Adójogi kezelés
Az adójogi kezelésről az SZJA-törvény 25. § (2) bekezdése rendelkezik. A munkáltató választhat az SZJA-törvény 25. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti költségtérítési formák között, ami lehet a bérlet vagy jegy árának megtérítése, vagy a legfeljebb 30 forint/km alapú költségtérítés kifizetése.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a munkáltató által nyújtott térítés nem számít bele a jövedelembe, ha az utazási költség nem haladja meg a bérlet vagy jegy árát. Tehát, ha a jegy ára meghaladja a 56 240 forintot, az a magánszemély bevételének nem minősül, így nincs adójogi korlát a térített összegre. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély adókötelezettsége ebben az esetben nem terheli az említett határt.
Változások a vármegye- és országbérlet használatával kapcsolatban
Az elkövetkező időszakban változás várható a vármegye- és országbérlet használatával kapcsolatos jogi szabályozásban. Abban az esetben, ha a munkavállaló egy vármegyén belül utazik, akkor a munkáltató akár teljes egészében, adómentesen megtérítheti a napi munkába járásra használt vármegyebérlet árát. Ez még akkor is érvényes, ha az adott útra szóló jegy vagy bérlet olcsóbb lenne. Ha a munkavállaló tartózkodási helye és lakóhelye is a vármegyén belül van, a hazautazás költségét nem kell külön megtéríteni.
Ha a munkáltató az országbérlet árát fizeti ki a vármegyebérlet helyett, akkor a vármegyebérlet ára feletti rész adóköteles jövedelemként kezelendő a munkavállaló számára. Ez azt jelenti, hogy az országbérlet árának megtérítése adóköteles, még akkor is, ha olcsóbb lenne az adott útra szóló jegy vagy bérlet.
Ha a munkavállaló legalább két szomszédos vármegyét érintő úton jár munkába, a munkáltató adómentesen térítheti az országbérlet teljes árát. Ha az országbérletet teljes egészében megtérítik, a hazautazás költségét nem kell külön fedezni.
Ha a munkavállaló mindennapos munkába járásra és hétvégi hazautazásra is térítést kap, például Budapestről Érdre és hétvégente Szolnokra utazik, a munkáltató adómentesen megtérítheti az ezekhez használt országbérlet árát.
Ha a munkavállaló a munkahelyével azonos településen tartózkodik, de a hazautazásra vármegye- vagy országbérletet használ, akkor az országbérlet árát is megtérítheti a munkáltató. Ha csak egy vármegyét érint a hazautazás, akkor csak a vármegyebérlet ára téríthető meg.
Munkába járás pénzbeli térítésének kötelezettségei
A munkáltatónak törvény szerint kötelessége adómentesen téríteni a munkavállaló napi munkába járásának és hazautazásának költségeit. A Személyi Jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja alapján a pénzbeli térítés mértéke a munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka, azaz 18 forint/km. Ezen túl a Kormányrendelet a munkába járási költségtérítés szabályairól szóló 30/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkáltató mérlegelési jogkörében magasabb összeget is fizessen, de legfeljebb 30 forint/km-ig, ami nem minősül bevételnek.
