Az egyszerűsített foglalkoztatás és alkalmi munkavállalás napjainkban egyre elterjedtebb munkavégzési forma, amely számos előnnyel jár mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára. Azonban fontos megérteni és betartani a vonatkozó jogszabályokat és feltételeket, amelyek szigorúan szabályozzák ezen foglalkoztatási módozatokat.

Az Mt. és az Egyéni Foglalkoztatásról szóló törvény mellett az Egyszerűsített Foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései is meghatározzák ezeket a kereteket, melyek között figyelembe kell venni többek között a munkaviszonyokat, adótartozásokat és az adózási szabályokat. Ebben a cikkben áttekintjük ezeket a törvényi korlátokat és feltételeket, hogy teljes körű képet kapjunk az egyszerűsített foglalkoztatás és alkalmi munkavállalás jogi hátteréről és követelményeiről.

Egyszerűsített foglalkoztatás: Törvényi korlátok és feltételek

Az egyszerűsített foglalkoztatás és alkalmi munkavállalás esetében számos törvényi korlát van érvényben. Az Mt. 201. §-a kimondja, hogy érvénytelen az ilyen típusú munkaszerződés, ha már fennáll munkaviszony a felek között. Emellett az Egyszerűsített Foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) is meghatározza az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeit, és kizárja a köztisztviselői és közalkalmazotti feladatokat.

Továbbá, ha a munkáltatónak 300 ezer forintnál nagyobb adótartozása keletkezik az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher, szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az szja-törvény által előírt adóelőleg tekintetében, akkor az Efo. tv. alapján további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult, amíg az adótartozást ki nem egyenlíti.

Munkáltatói közterhek az Efo. tv. alapján: összefoglaló

A munkáltatóknak különböző közterheket kell fizetniük a munkavállalóik után, amelyeket az Efo. tv. 8. § alapján határoztak meg. Ezek a közterhek a következők:

• Mezőgazdasági idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, vagyis 1 300 forint.
• Turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, ami 1300 forint.
• Alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, azaz 2700 forint.
• Filmipari statiszta esetén a minimálbér 3 százaléka, ami 8000 forint.

Ezeket a közterheket a munkáltatónak a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell megfizetnie a NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő szociális hozzájárulási adó beszedési számlájára. Fontos megjegyezni, hogy ezek a közterhek a szociális hozzájárulási adót, a rehabilitációs hozzájárulást, az szja-törvényben előírt adóelőleg-levonási kötelezettséget váltják ki a munkáltató oldalán, míg a munkavállaló oldalán a tb-járulékot és az szja-előleget.

Az egyszerűsített foglalkoztatás és a filmipari munka adózási szabályai

Az Egyéni Foglalkoztatásról szóló törvény értelmében az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetén a kifizetett nettó munkabért kell teljes jövedelemnek tekinteni. Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel nem haladja meg a munkavállaló számára biztosított munkanapok számát, valamint az adóév kezdetén érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum napibérét 130%-ának szorzatát (mentesített keretösszeg), akkor a munkavállalónak nem kell jövedelmet megállapítania és személyi jövedelemadó-bevallást benyújtania.

Ha a munkavállalónak személyi jövedelemadó-bevallást kell benyújtania, akkor csak a mentesített keretösszeget meghaladó jövedelem részét kell figyelembe vennie. A filmipari statisztaként végzett alkalmi munkából származó bevétel nem kötelezi a munkavállalót jövedelem megállapítására és bevallás benyújtására az Egyéni Foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alatt.

Munkavállaló ellátási jogosultság az egyszerűsített foglalkoztatásban

Amennyiben a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók után egy fix összegű adót fizet, akkor a munkavállaló nem minősül a Társadalombiztosítási törvény (Tbj.) értelmében biztosítottnak a munkáltatója által fizetett adóalap alapján. Ebben az esetben csak nyugdíjra, baleseti egészségügyi ellátásra és álláskeresési támogatásra szerezhet jogosultságot.

A nyugdíjra jogosultság számításának alapja 2023. december 1-jétől napi 1300 forint közteher esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, azaz 3700 forint/nap, vagy a közteher összege napi 2700 forintot meghaladó esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, azaz 7500 forint/nap.