Az adókedvezmények és támogatások kérdése mindig fontos és érzékeny terület, különösen azoknak, akik tartósan betegséggel vagy fogyatékossággal élnek.
A 1995. évi CXVII. törvény személyi jövedelemadóról szóló rendelkezéseivel kapcsolatban sokan keresik a válaszokat arra, hogyan vehetik igénybe a speciális kedvezményeket és hogyan csökkenthetik adóterheiket.
Ebben a cikkben részletekbe menően feltárjuk, kik jogosultak a személyi kedvezményekre, milyen feltételeknek kell megfelelniük, és milyen konkrét támogatásokra számíthatnak. Megismerhetőek az egyes fogyatékosságok specifikus jellemzői, valamint hogyan határozzák meg a jogosultságot a hallási, látási, mozgásszervi vagy egyéb egészségügyi kritériumok alapján.
A cikk nemcsak a jogszabályi előírásokat sorolja fel, hanem konkrét példákon keresztül is bemutatja, hogyan alkalmazhatók ezek a kedvezmények a gyakorlatban.
Kik részesülnek személyi kedvezményben?
A 1995. évi CXVII. törvény (személyi jövedelemadóról szóló) értelmében a súlyosan fogyatékos személyek jogosultak a személyi kedvezményre, amelyet az összevont adóalapjuk csökkentésére használhatnak. A kedvezmény havi összege a jogosultsági hónapokban a minimálbér egyharmadára kerekítve kerül meghatározásra, amit az szja-törvény 29/E § rendelkezése előír. Ez 2024-ben havi 88 900 forint, 2023-ban pedig havi 77 300 forint.
2024-ben a havi adómegtakarítás 13,355 forint (évesen 159,600 forint), míg 2023-ban havonta 11,600 forint (évesen 139,200 forint).
Az összevont adóalap további csökkentésére más kedvezmények is igénybe vehetők. A törvény szerinti sorrend 2023. január 1-jétől a következő:
- négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye
- 30 év alatti anyák kedvezménye
- személyi kedvezmény
- első házasok kedvezménye
- családi kedvezmény
Fontos megjegyezni, hogy az anyák és a 25 év alattiak csak akkor vehetik igénybe a személyi kedvezményt, ha az összevont adóalapba olyan jövedelmük is beleszámít, amelyre a személyi kedvezményt megelőző sorrendű kedvezmény nem vonatkozik.
Mi alapján állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot?
A kedvezményre jogosultságot az egyes fogyatékosságok specifikus jellemzői alapján állapítják meg, és az igénylőnek az adott kategóriába kell tartoznia a kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint. A személyi kedvezményre jogosultak azok a magánszemélyek, akik súlyos fogyatékossággal rendelkeznek vagy rokkantsági járadékban részesülnek. A fogyatékos állapotot a 335/2009. kormányrendelet és a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) kódok alapján határozzák meg.
A csoportosítások a következőek:
- Hallási fogyatékosság
- Látási fogyatékosság
- Mozgásszervi fogyatékosság
- Elzáródást okozó érbetegségek, szívbetegségek
- Idegrendszeri betegségek
- Súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
- Veleszületett enzimopátiák (pl. laktózérzékenység)
- Emésztőrendszeri betegségek (pl. gluténérzékenység, cukorbetegség)
A rendelet részletezi a fogyatékosságok diagnózisait. Például a hallási fogyatékosság esetén a hallásküszöbérték alapján (beszédfrekvenciákon mindkét fülön 60 decibel felett van), a mentális zavaroknál az intelligenciakvóciens alapján (a 70-es értéket nem éri el olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és standard deviációja 15), a látási fogyatékosságnál a látóélesség alapján (látóélessége megfelelő korrekcióval mindkét szemén legfeljebb 5/70, az egyik szemén legfeljebb 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat, vagy az egyik szemén legfeljebb 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik, illetve akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb) határozzák meg. Szürkehályog műtét esetén az adókedvezmény igényléséhez a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása szükséges.
Mozgásszervi fogyatékosság esetén a személy jogosult a személyi kedvezményre, ha képtelen önállóan használni a tömegközlekedési eszközöket. Számára kihívást jelent a megállóhoz való közelítés, a járműre történő fel- és leszállás, valamint a szokásos méretű kézipoggyász cipelése. Emellett tartósan nem képes állni, fogódzkodni, kapaszkodni, és rendszeresen használja a mozgását segítő eszközöket, mint például kerekesszék vagy mankó.
Mozgássérültek Igazolása és Kedvezmények
A mozgásszervi fogyatékosságok minősítése a végtagok hiányától, bénulásától, deformitásától, mozgásfunkciók beszűkülésétől, gerincoszlop elváltozásaitól és központi idegrendszer károsodásaitól függ.
A súlyos fogyatékosság igazolását háziorvosnál vagy szakorvosnál lehet kérni. Az igazolásnak tartalmaznia kell a súlyosan fogyatékos személy személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, a fogyatékosság jellegét, véglegességét vagy ideiglenességét, valamint az igazolást kiállító orvos aláírását.
Az adókedvezmény igényléséhez a kiállító intézménynek vagy háziorvosnak az 18K51 jelű nyomtatványon kell adatszolgáltatást teljesítenie az adóhatóság részére.
Az, aki a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. MT-rendelet alapján jogosult rokkantsági járadékra, az orvosi igazolás nélkül igénybe veheti a személyi kedvezményt. A fogyatékossági támogatásra jogosultságát a támogatást megállapító határozat alapján érvényesítheti, amelyet a külön jogszabályok (1998. évi XXVI. törvény; 141/2000. kormányrendelet) alapján állapítottak meg.
A személyi kedvezményt az adóelőleg-nyilatkozat alapján lehet érvényesíteni az összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelmekből. Az érvényesítésre év elején vagy év közben is lehetőség van, de a jogosultság feltétele az összevont adóalapba tartozó jövedelem megléte. Az érvényesítés módja lehet a kifizető felé tett nyilatkozat vagy az adóévi bevallás tervezetének javítása. A kedvezmény nem érvényesíthető olyan jövedelmekből, mint az osztalék vagy KATA-s bevétel. Az igénylés nem kötelező minden hónapra, és az érvényesítésre jogosító hónapokra tekintettel van, akár jövedelem nélkül is. Orvosi igazolás nem szükséges, de a jogosultnak az elévülési idő végéig meg kell őriznie az ilyen nyilatkozatot.
