A nyári időjárás extrém meleg periódusai komoly kihívások elé állítanak minket. Az emelkedő hőmérséklet és a hőség kedvezőtlen hatással lehet az egészségünkre. Ezért fontos, hogy felkészüljünk és megfelelő intézkedéseket tegyünk az egészségünk védelme érdekében. Hogyan lehetünk felkészültek a hőség elleni védekezésben? Milyen jogszabályi előírások vonatkoznak a munkahelyeken történő védekezésre? Milyen adózási szempontokat kell figyelembe venni? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ, hogy segítsünk megérteni és kezelni a hőség okozta kihívásokat.

Amikor legalább három egymást követő napon 27 Celsius fok feletti középhőmérséklet várható, és az országos tisztifőorvos hőségriasztást rendel el, akkor kiemelt figyelemmel kell védekeznünk.

A rendkívüli hőség, az emberi szervezetre gyakorolt kedvezőtlen élettani hatásainak ellensúlyozására külön figyelmet kell fordítani az egészségkárosodás elkerülése érdekében.

Rendkívüli intézkedések

A jogszabályok is kitérnek az ilyen esetekre és rendkívüli intézkedéseket írnak elő a munkáltatók számára is.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) elrendeli, hogy amennyiben technikailag nem megoldható a megfelelő mennyiségű és minőségű, az egészséget nem veszélyeztető levegő vagy klíma biztosítása a munkahelyen, szervezeti intézkedéseket kell tenni a munkavállalók egészségének megóvása érdekében. A munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről részletes előírások találhatók a 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendeletben.

A bel- és kültéri munkahelyeken, amikor a korrigált effektív hőmérséklet meghaladja a 24°C-ot, szükséges egészségvédelmi intézkedéseket alkalmazni. Ilyen intézkedések lehetnek védőeszközök használata, hidratáló italok biztosítása és munkavédelmi oktatás. A szabadtéri munkahelyeken a munkavállalók hőség elleni védelmét műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, személyes védőfelszereléssel, pihenési lehetőséggel és hidratáló italokkal kell biztosítani.

Adózási szempontból kiemelt fontosságú, hogy az ilyen körülmények között ingyenesen nyújtott juttatásokat megfelelően kezeljük.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) szerint:

» az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása nem minősül adóköteles bevételnek [szja-törvény 4. § (2a) bekezdés];

» a védőeszközök, egészségvédelmi eszközök kötelező juttatása adómentes nem pénzbeli juttatásnak minősül, amely után sem a munkavállalót, sem a munkáltatót nem terheli adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség [szja-törvény 1. számú melléklet 8.8 pont].

Munkavállalóknak rendszeresen kell biztosítani 14-16°C hőmérsékletű italokat (pl. palackozott víz, ballonos víz, ásványvíz, ízesített, alkoholmentes ital). Az ízesített italak cukortartalma, ha nem mesterséges édesítőszerekkel készülnek, legfeljebb 4% lehet. Minden munkavállalónak személyenként egyéni ivópoharat kell biztosítani.

Adózási szempontok

Abban az esetben, ha a juttatás fagylalt, jégkrém vagy más hűtött élelmiszer, illetve nem felel meg a védőitalokra vonatkozó jogszabályi követelményeknek (pl. energiaital, gyümölcslé, kávé stb.), akkor nem vonatkozik rá az adómentesség. Ez esetben a juttatót adóterhek terhelik: 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó a juttatás értékének 1,18-szorosa után.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény (áfatörvény) 124. § (1) bekezdésének k) pontja szerint a védőitalra vonatkozó általános forgalmi adó (áfa) nem vonható le a védőitalt terhelő előzetesen felszámított adóból. Ez azt jelenti, hogy a védőital áfája nem levonható, még akkor sem, ha a juttatás jogszabályi rendelkezés alapján történik. Az áfa számításakor figyelembe kell venni a felmerült járulékos költségeket is (pl. vízadagoló automata bérleti díja, műanyag poharak díja), amelyekre szintén nem vonható le áfa.

A védőital juttatásának költségei anyagjellegű ráfordításként számolhatóak el, ha jogszabályi kötelezettségen alapul. Ha azonban nincs jogszabályi kötelezettség a védőital juttatására, akkor a költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni.

Hőségriasztás idején a szociális intézményeknek szállást kell adniuk az utcán élő embereknek. Amennyiben nincs hajléktalanszálló a közelben, más szociális intézményekben kell elhelyezni az érintetteket. Ez a krízisellátás testi épségükhöz és pihenésükhöz szükséges feltételeket, valamint folyadékpótlást biztosít számukra a kiszáradás megelőzésére. Ezen juttatások az szja-törvény 1. számú mellékletének 8.5. pontja alapján adómentesek az személyi jövedelemadó törvény alapján, így nincs adókötelezettség, még a párakapuk üzemeltetése esetén sem.