A munkahelyi balesetek és a munkavállalók által okozott károk kezelésének jogi keretei rendkívül fontosak minden munkáltató számára. Különösen olyan helyzetekben, amikor a kár mértéke jelentős, és a dolgozó felelőssége nem egyértelmű.
A munkavállalókkal szembeni kárigények érvényesítése során a munkáltatóknak alaposan ismerniük kell a vonatkozó jogszabályokat és a különböző lehetőségeket, amelyek segítségével jogi lépéseket tehetnek a károk megtérítése érdekében. A cikkünk részletesen bemutatja a munkabérből való levonás, a fizetési felszólítás, és egyéb jogi lehetőségek szabályait és alkalmazási módjait.
A munkabérből való levonás szabályai
A munkabérből való levonásra kizárólag jogszabályi alap vagy végrehajtható határozat alapján van lehetőség. Az Mt. 161. §-a szerint automatikus levonásra nincs lehetőség, továbbá a munkáltató a követelését csak a munkavállaló hozzájárulásával, illetve levonásmentes munkabérrészig érvényesítheti. Ha a munkavállaló nem járul hozzá a levonáshoz, vagy ha az ügy előlegnyújtásból ered, a munkáltatónak más megoldásokat kell keresnie.
A vétkesség foka is jelentős szerepet játszik a kárigény érvényesítése során. Szándékos és súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállalónak a teljes kárt meg kell térítenie. Ezzel szemben, ha a kár gondatlan károkozásból ered, a munkavállaló felelőssége legfeljebb négyhavi távolléti díj erejéig terjedhet.
Fizetési felszólítás lehetőségei
A munkáltatók számára lehetőség van fizetési felszólítást küldeni a munkavállalónak a kár megtérítése érdekében. Az Mt. 285. § (2) bekezdése értelmében a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó követeléseket a munkáltató fizetési felszólítással érvényesítheti. A felszólítást írásban kell közölni, lehetőleg ajánlott, tértivevényes levélben vagy személyesen, az átvétel igazolásával. Fontos, hogy a felszólítás pontosan tartalmazza a követelés összegét és jogcímét, a teljesítési határidőt, valamint a jogorvoslati tájékoztatást, amelyben a munkavállaló arról értesül, hogy ha vitatja a követelést, 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
A bírósági eljárás menete
Ha a munkavállaló a fizetési felszólítást nem támadja meg, a munkáltató a bíróságtól kérheti, hogy a felszólítást végrehajtási záradékkal lássa el, amely lehetővé teszi a követelés levonását a munkabérből. Ha a tartozás közvetlen levonására nincs lehetőség, a bíróság a kérésnek megfelelően jár el, figyelembe véve az elévülési időt.
Amennyiben a kárigény meghaladja a minimálbér háromszorosát, vagy ha a munkáltató nem kíván élni a fizetési felszólítás lehetőségével, a követelés érvényesítése érdekében közjegyző előtt fizetési meghagyásos eljárást is kezdeményezhet, vagy bírósághoz fordulhat.
A kárigény érvényesítése során fontos, hogy a munkáltató a megfelelő lépéseket kövesse, beleértve az írásbeli felszólítást a munkavállalónak a kár megtérítésére. Amennyiben a munkavállaló nem teljesít önként, a további jogi lehetőségek is szóba jöhetnek. Jogvita esetén a bizonyítási teher a munkáltatót terheli, amely magában foglalja az ok-okozati összefüggés, a jogellenes és felróható magatartás, valamint a kár mértékének bizonyítását.