A nyár ideális időszak a fiatalok számára, hogy munkatapasztalatot szerezzenek, ezért kiemelten fontos megismerni a velük kapcsolatos munkajogi szabályokat.
Ebben a cikkben körbejárjuk a fiatalok nyári munkavállalásának főbb szempontjait, és megvizsgáljuk a velük kapcsolatos munkajogi szabályokat. Elmagyarázzuk, hogy milyen korlátok vannak a fiatalok munkaviszonyának létesítésében, és milyen szabályok vonatkoznak a munka- és pihenőidőre. Továbbá megismerjük, hogy milyen egyéb jogviszonyokban is foglalkoztathatók a fiatalok, és milyen lehetőségeik vannak az egyszerűsített foglalkoztatásra és az iskolaszövetkezeti jogviszonyra. A cikk során választ kapunk arra is, hogy milyen szabályok vonatkoznak a diákok közérdekű önkéntes tevékenységére, illetve a visszaélés bejelentésének szabályainak betartása is. Célunk, hogy segítsünk megérteni és áttekinteni a fontos információkat a fiatalok munkavállalásával kapcsolatban.
Munkaviszony létesítésének korlátjai:
A munkaerőpiaci törvények korlátozásokat állapítanak meg a fiatal munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban. Aki még nem töltötte be a 18. életévét, általában nem dolgozhat munkavállalóként, ahogyan az a Munka törvénykönyve (Mt.) 294. § (1) bekezdésének (a) pontjában szerepel.
Azonban az Mt. 34. § (2)–(3) bekezdései lehetővé teszik, hogy 16 éves kortól munkába álljanak. Ezen felül kivételt jelenthetnek az iskolai szünet idején a 15 éves tanulók, akik nappali rendszerű képzés keretében tanulnak. Őket a gyámhatósághoz kell bejelenteni és engedélyt kell kérni legalább 15 nappal a foglalkoztatás előtt. Az engedély lehetőséget ad a kulturális, művészeti, sport- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatásra a 16 évet be nem töltött személyek számára is.
Fontos megjegyezni, hogy a fiatal munkavállalók nem köthetnek munkaszerződést egyedül. Az Mt. 21. paragrafusának (4)–(5) bekezdései alapján a fiatal munkavállalók, akik még nem rendelkeznek teljes cselekvőképességgel, csak a törvényes képviselőjük hozzájárulásával köthetnek érvényes munkaszerződést, módosíthatják azt, vagy mondhatják azt fel, illetve vállalhatnak más munkával kapcsolatos kötelezettséget. Ha valaki cselekvőképtelen, akkor jognyilatkozatokat a nevében csak a törvényes képviselője tehet.
Ugyanakkor az Mt. 4. paragrafusa értelmében, ha valaki még nem töltötte be a 18. életévét, és nem rendelkezik teljes cselekvőképességgel, akkor az ő foglalkoztatásukra is vonatkoznak a fiatal munkavállalókat védő előírások. Ez azt jelenti, hogy az ilyen munkavállalók esetében a törvénynek megfelelően alkalmazni kell a fiatal munkavállalókra vonatkozó garanciákat, akkor is, ha nem hagyományos munkaviszonyban dolgoznak.
Munka- és pihenőidő
A fiatal munkavállalók napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet. Ha valaki 16 évnél fiatalabb, akkor csak 6 órát dolgozhat naponta, kivéve, ha iskolai szünet van és nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Ha valaki több munkahelyen dolgozik, az összes munkaidejét össze kell számítani.
A fiatal munkavállalóknak nem rendelhető el rendkívüli munkaidő, nem dolgozhatnak éjszaka, és nem oszthatják be egyenlőtlenül a munkaidejüket. Legfeljebb 1 heti munkaidőkeretet kaphatnak. Ha napi munkaidejük meghaladja a 4,5 órát, akkor legalább 30 perc szünetet kell adni nekik, ha pedig 6 órát meghaladja, akkor legalább 45 perc szünetet kell adni nekik.
A fiatal munkavállalóknak legalább 12 óra pihenőidőt kell kapniuk minden nap. Évente 5 munkanap pótszabadság jár nekik, amit utoljára az évben kaphatnak, amikor betöltik a 18. életévüket. Ezért az érintetteknek összesen 25 munkanap alapszabadságuk van, nem 20.
Egyéb jogviszonyokban is foglalkoztathatók a fiatalok
A fiatalok más jogviszonyokban is foglalkoztathatók. Az Efotv. (2010. évi LXXV. törvény) értelmében a fiatal munkavállalók foglalkoztathatók egyszerűsített foglalkoztatás keretében is, de szem előtt kell tartani az időbeli korlátokat, és fontos megjegyezni, hogy a munkaviszony nem a munkaszerződéssel, hanem a bejelentéssel jön létre.
A tanulók számára iskolaszövetkezeti jogviszonyt a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 7–13/C paragrafusai alapján lehet létesíteni. Az iskolaszövetkezetnek és a diák tag között írásban megállapodásra van szükség, ami tartalmazza a szolgáltatás fogadójának személyét, a konkrét feladatot, a diák díját és az egyéb juttatásokat, valamint a kifizetés időpontját, a feladat teljesítésének helyét és az időtartamot.
Visszaélés bejelentésének szabályainak betartása
A törvény 11. paragrafusa alapján az iskolaszövetkezet tagjai közül azok, akik még nem töltötték be 18. életévüket, üzletszerű gazdasági tevékenységben csak a fiatal munkavállalókra vonatkozó munkajogi védelemmel összhangban, munkaviszony vagy polgári jogi jogviszony keretében részt vehetnek.
Ha nincs ilyen jogviszony, a 16 évet be nem töltött tagok csak olyan tevékenységet végezhetnek, amelyet az oktatási intézmény tanterve alapján vagy kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmény feladataihoz. A bérezés nem lehet alacsonyabb a minimálbérnél vagy a garantált bérminimumnál.
Az iskolaszövetkezet fiatal tagjai, akik nem tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, ugyanazokat a szabadságrendelkezéseket alkalmazzák, de a munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatok időtartama minősül, és minden tizenhárom feladatteljesítés után egy nap szabadság jár.
A fiatal közérdekű önkéntes tevékenységet a 2005. évi LXXXVIII. törvény szabályai szerint 16 évet betöltött diákok is végezhetik, de az időkorlátokat be kell tartaniuk. A 16 év alattiak csak 20 óra és 6 óra között végezhetnek ilyen tevékenységet, a foglalkoztatásuk időtartama pedig korlátozott.
A 16 évet betöltött, de 18 évesnél fiatalabb önkéntesek heti tizenkét órát tehetnek meg tanítási szünet idején, és heti hat órát tanítási időben. A 18 évet be nem töltött önkénteseknek napi négy és fél óra és heti tizennyolc óra az engedélyezett tevékenységi idő. Ezen kívül 18 éven aluli önkénteseknek legalább 14 óra pihenőidőt kell biztosítani a tevékenység befejezése és a következő nap kezdete között.