Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak maximális összege a mindenkori minimálbérhez igazodik, amelynek emelkedése hatással van a táppénzre, a gyermekgondozási díjra és az örökbefogadói díjra is. Az alábbiakban áttekintjük, hogyan változnak ezek az összegek 2025-ben a 2024-es évhez képest, valamint bemutatjuk az 1997. évi LXXXIII. törvény tervezett módosításait.
1. A pénzbeli ellátások felső határának alakulása
Az 1997. évi LXXXIII. törvény értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai a minimálbér bizonyos százalékaihoz igazodnak. A 2024-es évhez képest 2025-ben jelentős növekedés várható:
- Táppénz felső határa: 2024-ben bruttó 17 787 forint/nap volt, amely 2025-re bruttó 19 387 forint/napra emelkedik, ez napi 1 600 forintos növekedést jelent.
- Gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj felső határa: Mindkettő havi bruttó 373 520 forintról 407 120 forintra nő, azaz 33 600 forintos emelkedés figyelhető meg.
- Hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj:
- Minimálbér alapján: havi bruttó 186 760 forintról 203 560 forintra nő (+16 800 forint).
- Garantált bérminimum alapján: havi bruttó 228 200 forintról 244 160 forintra emelkedik (+15 960 forint).
A növekedés alapját a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése adja. Míg 2024-ben a minimálbér havi bruttó 266 800 forint volt, 2025-ben 290 800 forintra nő. A garantált bérminimum ugyanezen időszakban havi bruttó 326 000 forintról 348 800 forintra emelkedik.
2. Szerződés szerinti jövedelem és minimálbér
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak alapja a szerződés szerinti jövedelem, amely a minimálbérhez kapcsolódik. 2025-ben:
- Az egyéni és társas vállalkozók szerződés szerinti jövedelme havi bruttó 290 800 forint lesz.
- Mezőgazdasági őstermelők esetén ez az összeg 267 536 forint, amely a minimálbér 92%-ának felel meg.
3. Várható törvénymódosítások az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban
3.1. Gyermekápolási táppénz pontosítása
A benyújtott javaslat szerint, ha az egyik szülőt egyedülállónak tekintik, a másik szülő nem lesz jogosult ugyanazon gyermek után gyermekápolási táppénzre. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az egyedülállóságot egészségi állapot vagy egészségkárosodás alapján állapítják meg.
Példa: Egy szülő, aki vakok személyi járadékában részesül, továbbra is jogosult lehet gyermekápolási táppénzre, még ha a másik szülő is igényelné azt.
Ezen változás célja a jogosultságok igazságosabb elosztása, különösen az elvált szülők és az egyedülállóként nyilvántartott szülők esetében.
3.2. Baleseti ellátások módosítása
2025-től bizonyos közlekedési balesetek nem minősülnek üzemi balesetnek. Ez érinti a duális képzésben részt vevő tanulókat, akik a lakásukról a szakképző intézmény által felügyelt oktatási helyszínre közlekedve szenvednek balesetet.
A módosítás célja a baleseti helyzetek egyértelműbb meghatározása, figyelembe véve a képző intézmények felügyeletét.
Összegzés
A 2025-ben életbe lépő változások összhangban vannak a minimálbér emelkedésével, amely pozitív hatással lesz az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak összegére. Ugyanakkor az új szabályozások, mint a gyermekápolási táppénz pontosítása és az üzemi balesetek körének szűkítése, egyértelműbbé és igazságosabbá teszik az ellátások rendszerét.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban bekövetkező változások nemcsak a kedvezményezettek számára fontosak, hanem a munkáltatók és az egészségügyi rendszer szempontjából is meghatározóak lesznek. A 2025. év tehát számos új lehetőséget és kihívást hoz ezen a területen.