Az általában köztudott, hogy a “nagyobb” cégek könyvvizsgálatra kötelezettek. De hogyan is kezelendők a problémás szituációk? Milyen szankciókra számíthatunk, ha elfelejtjük a könyvvizsgálatot, vagy egy nem szimpatikus záradék miatt összeveszik valaki a könyvvizsgálóval?  

A könyvvizsgáló egy független számviteli- és adózási szakember, aki ellenőrzi a cég törvények szerinti működését, és erről a törvényi előírásoknak megfelelően írásos véleményt (záradékot) ad, amit a cég köteles csatolni az éves beszámolójához, és a záradékkal együtt köteles közzétenni.

A könyvvizsgálati kötelezettség a jelenlegi szabályozás szerint általánosságban mindenkire vonatkozik, aki kettős könyvvitelt vezet, de ezen kötelezettség alól bizonyos összeghatárok alatt felmentést kapnak a cégek, szervezetek. Nem kell könyvvizsgálattal alátámasztani az éves beszámolót, ha a megelőző két üzleti év nettó árbevétele átlagban nem érte el a 300 millió forintot, és a megelőző két évben a foglalkoztatottak átlagos létszáma nem haladta meg az 50 főt. A felmentés alól vannak kivételek, amikor összeghatártól függetlenül is kötelező a könyvvizsgálat, de ezt most nem részletezzük.

“Elfelejtett” könyvvizsgálat

Mi történik, ha a fenti kötelezettségnek egy vállalkozás nem tesz eleget figyelmetlenségből, spórolásból, vagy egyéb okból?  – sajnos súlyos szankciókra számíthatunk.

A könyvvizsgálati kötelezettséget a 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény – röviden Szt.) szabályozza. Ha a könyvvizsgálati kötelezettséget bármilyen okból is elmulasztja a vállalkozás, akkor a beszámoló nem felel meg a Számviteli törvény előírásainak, így az Adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.

Ráadásul a fenti mulasztás a Számviteli törvény előírásainak tételes megsértése: a könyvvizsgálat nélküli beszámoló (természetesen, ha van ilyen kötelezettség) nem felel meg a lényegesség, megbízhatóság és valódiság alapelveinek, így a vállalkozás vezetője akár személyesen is felelőssé tehető ennek elmulasztásáért. Az Adóhatóság büntető eljárást kezdeményezhet (akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a számviteli szabályok megsértése); a hátrányos helyzetbe került üzleti partnerek (a nem valósan bemutatott beszámolási adatok miatt) pedig pert kezdeményezhetnek a cég ellen.

Az elmulasztott könyvvizsgálatot mihamarabb pótolni kell, és a következő évi beszámoló Kiegészítő mellékletében fel kell hívni a figyelmet a mulasztásra és javasolt szövegesen indokolni azt. A pótolt könyvvizsgálatot az önellenőrzés szabályai szerint 3 oszlopos beszámolóval kell közzétenni a következő beszámolóban.

Negatív könyvvizsgálati záradék

Amennyiben a könyvvizsgáló hiányosságokat tár fel a cég működésében vagy a könyvelésében, akkor korlátozott vagy elutasító záradékot adhat (kell adnia), nem megfelelő adatszolgáltatás hiányában pedig el is utasíthatja a záradék megadását. Az, hogy a vállalkozás ilyen – “nem kedvező” – záradékot kap a könyvvizsgálótól, nem lehet indok a könyvvizsgálói megbízás felmondására, semmilyen esetben.