Az Amerikai Egyesült Államokban dolgozó magyar állampolgárok számára különös kihívást jelenthet az adózási és járulékfizetési szabályok megértése.
2024-ben a kettős adózás és a szociális biztonság terén számos változás lépett életbe. Cikkünkben áttekintjük, hogyan határozza meg a személyi jövedelemadó kötelezettséget, különös tekintettel az Amerikai Egyesült Államokban végzett munkavégzésre. Továbbá, a magyar munkáltatóval történő szerződések esetén hogyan kezelendő a külföldről származó jövedelem, és milyen járulékfizetési kötelezettségek merülhetnek fel. A cikk segít átláthatóbbá tenni azokat a jogszabályokat, amelyek befolyásolhatják az Amerikai Egyesült Államokban dolgozó magyar állampolgárok adó- és járulékfizetési kötelezettségeit.
Mi alapján határozható meg az SZJA kötelezettség?
A személyijövedelemadó-kötelezettség a magyar állampolgárok esetében kizárólag a Személyi Jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény előírásai alapján határozható meg. Az adóügyi illetőség magyar állampolgárság esetén általánosan magyar, kivéve, ha valaki egyidejűleg amerikai állampolgár is, és nincs lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon.
A magyar állampolgárokra teljeskörű adókötelezettség vonatkozik, függetlenül attól, hogy a bevételt belföldön vagy külföldön szerezték, és a vagyoni értéket Magyarországon hozták be vagy más országban költötték el. Az adókötelezettség kiterjed az összes bevételre.
Ha egy magyar állampolgár az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik egy magyar munkáltatóval kötött szerződés alapján, a jövedelmet külföldről származó jövedelemként kell kezelni, még akkor is, ha a magyar munkáltató fizeti ki.
Amennyiben a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg, például több címen vagy nagyobb földrajzi egységben végzett tevékenység esetén, de a magánszemély külföldi munkavégzés alatt is a magyar munkáltatóval áll jogviszonyban, akkor a jövedelemszerzés helye Magyarország. Ezt a rendelkezést az adóelőleg levonásánál és a külföldön megfizetett adó beszámításánál is fontos figyelembe venni.
Abban az esetben, ha a bevétel egy magyar kifizetőtől származik, és a jövedelemszerzés helye Magyarország, akkor a kifizetőnek meg kell állapítania és levonnia a magánszemély SZJA-előlegét. Ha a magyar munkáltató fizetett ki jövedelmet, de az adózás helye olyan állam, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a jövedelmet nem terheli SZJA-előlegfizetési kötelezettség. Ebben az esetben sem a munkáltatónak, sem a magánszemélynek nincs adóelőleg-fizetési kötelezettsége. Így, ha a magánszemélynek az Egyesült Államokban is adót kell fizetnie, év közben nem keletkezik kettős adófizetési kötelezettség. A magyar adót a magánszemélynek év végén, az adóbevallás készítésekor kell megállapítania.
2024 január 1-jétől az SZJA tv. 32. § (1) bekezdése alapján változtak az adóalap csökkentésére vonatkozó szabályok. Ha a magyar állampolgár külföldön szerzett jövedelmet is kap, és az adott országban már adózott érte, akkor a magyar adót csökkentheti a külföldi adó 90%-val, de maximum a magyar adó mértékével. Az Amerikai Egyesült Államokban dolgozó magyar állampolgár példájában, ahol 30% adót fizetett, legfeljebb 15% levonható a magyar adóból. Tehát a személynek be kell vallania a jövedelmét Magyarországon, de ezen jövedelem után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a magyar adó mértéke miatt.
Magyar Járulékkötelezettség és Szociális Biztonság
A két ország közötti adóegyezmény hiányában, a szociális biztonságról szóló 2015. évi XXIX. törvény (tb-egyezmény) érvényben van. Kiküldetés esetén, amikor egy magyar munkavállalót ideiglenesen az Amerikai Egyesült Államokba küldenek, az illető a magyar jogszabályok alá tartozik, ha az időtartam nem haladja meg az öt évet (A1 dokumentummal igazolva az USA-ban).
Az 5 évet nem meghaladó kiküldetés során a járulék- és szociális hozzájárulási kötelezettség Magyarországon marad, melyet a tb-egyezmény alapján kell végrehajtani.
Járulékkötelezettség vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy a járulékok és szocho alapja is változik. Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldről származó jövedelem után Magyarországon nincs szja-előlegfizetési kötelezettség. A járulék alapja az alapbér, de legalább a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset vagy a tevékenység ellenértékéből származó jövedelem, ha az nem éri el az előző összeget.
A szociális hozzájárulási adót (szocho-t) munkaviszonyon alapuló biztosítási jogviszony esetében a társadalombiztosítási járulék alapjával azonos módon kell megállapítani. Ez az eljárás a tb-egyezmény rendelkezéseivel összhangban történik.