Végelszámolás, felszámolás, csődeljárás ‒ mi a különbség közöttük?

E három eljárási folyamat kritikus törést jelent a cég tevékenységében, de nem mindegyik esetében menthetetlen a helyzet. Mai blogcikkünkben tisztázzuk a különbségeket.
Végelszámolásra akkor kerül sor, amikor a cég jogutód nélkül szűnik meg, és a cég nem fizetésképtelen. Ha a cég fizetésképtelen, akkor kerül sor a másik két eljárásra:
Csődeljárás: az adós fizetési haladékot kap, hogy csődegyezségre tegyen kísérletet a vállalkozás megmentésére.
Felszámolás: az adós fizetésképtelensége esetén indulhat az adós, a hitelező és a végelszámoló kérelmére, vagy a Cégbíróság értesítésére.

Mit kell tudni a végelszámolásról?

A legfontosabb különbség, amit már fentebb is említettünk, hogy a cég ellen nincs fizetésképtelenségi eljárás. A végelszámolást a tagok kezdeményezik, és általában a társaság valamely vezető tisztségviselője (a cég törvényes képviselőjeként) végzi.

A végelszámoló legfontosabb feladatai:
– felméri a cég vagyoni helyzetét
– követeléseit behajtja
– tartozásait kiegyenlíti
– jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti
– vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti
– a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és a
– cég működését megszünteti.

A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál, lehetőség van az egyszerűsített végelszámolásra. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a cég a tartozásait kiegyenlíti és vagyonát felosztja, a végelszámolás elhatározásától számított 30 napon belül is lehetőség van a megszűnésre.

Ha a társaság vagyona nem nyújt fedezetet a tartozásokra, és a tagok (a részvényesek) a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, a végelszámoló köteles intézkedni a társaság felszámolása iránt.

Hogyan zajlik a felszámolás?

A felszámolás elrendelésével egyidejűleg a bíróság kijelöli a felszámolót, aki innentől kezdve a felszámolás alatt álló céget képviseli, az eredeti vezető tisztségviselő jogosultsága pedig megszűnik.

A végzést közzéteszik a Cégközlönyben, innentől kezdve 40 napon belül a hitelezőknek be kell jelenteniük követelésüket. Az adós cég vezetője 30 napon belül köteles záró beszámolót, záró vagyonleltárt és adóbevallást készíteni. Ezalatt az idő alatt a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, értékesíti az adós vagyontárgyait, majd az eljárás végeztével (de 2 éven belül mindenképpen) felszámolási zárómérleget készít. A befolyt pénzből sorrendben kielégíti először saját költségeit, majd a hitelezőket.

A felszámolásnak is létezik egyszerűsített eljárása: ha az adósnak olyan kevés vagyona van, hogy még a felszámolási költségek fedezésére sem elég, vagy a cégnek nem volt könyvvezetése.

Amikor az adós fizetési haladékot kap: a csődeljárás

A csődeljárás lényege, hogy az adós fizetési haladékot kér. Ha a Bíróság elfogadja formailag és tartalmilag a csődkérelmét, 90 napos moratóriumot kap, ami alatt kísérletet tesz, hogy elkerülje a cég felszámolását. A Cégközlönyben történt közzétételtől a cég nevét a csődeljárás alatt („cs. a.”) toldattal lehet csak használni.

A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós fizetési haladékot kér, ennek következtében a cég 90 napos moratórimot kaphat, amely egyszeri 60 nappal meghosszabbítható. Az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához is, ez a meghosszabbítással együtt maximum 365 nap lehet a csődeljárás kezdő időpontjától.

Olyan céges problémákba ütközik, amelyekből jelenleg nem látja a kiutat?

Végelszámolás, felszámolás, csődeljárás és egyéb speciális céghelyzet esetén is kérheti szaktanácsunkat! Sokoldalúan képzett, tapasztalt szakembereink kidolgozzák a megoldást.
Nézze meg, milyen helyzetekre kínálunk megoldást>>