Számla javítása 2019

Az adminisztráció rutinfeladatai (számlák kiállítása és ellenőrzése, szállítólevelek, nyilvántartások vezetése, megrendelések felvétele) közé gyakran becsúsznak speciális esetek is, amelyek fejtörést okozhatnak. Nincs is bosszantóbb annál, amikor az egyik munkatárs órákon át keresgél a neten például azért, mert egy számla javítása elkerülhetetlen. Röviden összefoglaljuk, mi a teeendő az olyan kis adminisztrációs problémák esetében, mint egy számla módosítása, érvénytelenítése vagy javítása.

Számla javítása számlával egy tekintet alá eső okirattal

Az ÁFA törvény számlával egy tekintet alá eső okiratnak tekint minden olyan okiratot, amely valamely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja. Így számlával egy tekintet alá eső okirat a módosító, érvénytelenítő számla mellett az eredeti számlában feltüntetett adóalapot, adóösszeget nem érintő javítást, kiegészítést tartalmazó okirat is (így pl. az olyan okirat is, amely a számla adatait a vevő adószámával egészíti ki, vagy kizárólag a számlán feltüntetett helytelen besorolási számot módosítja, a számlán feltüntetett hibás teljesítési időpontot korrigálja).

Ha az eredeti számla valamely adatát utóbb számlával egy tekintet alá eső okirattal megváltoztatják, akkor a számla és az annak adatát megváltoztató okirat együttesen képezi az ügylet bizonylatát. Ezért a hibás számlát általában nem kell visszajuttatni a számla kibocsátójához, elégséges a hiba, hiányosság számlával egy tekintet alá eső okirattal történő korrigálását kérnie.

Mikor lehetséges a számla javítása egyszerű áthúzással?

Nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött számla esetében nem kifogásolható – a számla adót, adóalapot nem érintő hibája esetén – a rontott adat áthúzása (az eredetileg feltüntetett adat olvashatóságának megőrzése mellett) és a helyes adat alá-, fölé- vagy melléírása, a hiányzó adat pótlása, és a javítást végző aláírása, a javítás időpontjának feltüntetése, minden számlapéldányon. 

Lehetséges a kézi kiállítású számla gépi számlával történő módosítása, valamint ennek fordítottja is. Azonban arra nincs lehetőség, hogy a gépi számlát kézzel átírva javítsa az adóalany.

Mikor nem lehet a számlával egy tekintet alá eső okirattal javítani?

Nem korrigálható kizárólag számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával az olyan hiba, amikor például két hasonló nevű adóalany közül nem a tényleges vevő részére történt számla kibocsátás. Ilyen esetben a tévesen kibocsátott számlát – számlával egy tekintet alá eső okirattal – érvényteleníteni kell, és a termék tényleges vevője, illetve a szolgáltatás tényleges igénybevevője részére kell számlát kibocsátani. Nem kell számlával egy tekintet alá eső okiratot kibocsátani a számla téves címzettje részére abban az esetben, ha a hibát a kibocsátást (a számlának a címzett részére történő rendelkezésre bocsátását) megelőzően észleli az adóalany, vagy a kibocsátott számlát a téves címzett visszaküldi. Ezekben az esetekben a számlaadásra kötelezettnek a téves címzett részére kiállított, hibás számlát elégséges a saját rendszerében érvénytelenítenie.

Mit tartalmaz a számlával egy tekintet alá eső okirat?

A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma a következő:

– az okirat kibocsátásának kelte;

– az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;

– hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;

– a módosítással érintett számla adat megnevezése, a módosítás természete, illetve számszerű hatása, ha ilyen van.

Ezen felül bármely fontosnak tartott adat szerepelhet az okiraton.

A törvény elfogadja azt az adózói gyakorlatot is, amikor a hibát nem egy számlával egy tekintet alá eső okirattal javítják, hanem érvénytelenítik/sztornírozzák a korábban kibocsátott hibás számlát és egy új (hibátlan) számlát bocsátanak ki. 
Úgy érzi, a könyvelője magára hagyja az olyan adminisztratív feladatok esetén, mint egy számla javítása? Váltson olyan könyvelőre, aki mindig a rendelkezésére áll>>