Az egyéni vállalkozások alapításának előkészületeiről szóló cikksorozatunk második részeként most tekintsük át a a legfontosabb adózási tudnivalókat – ezekről ugyanis az alapítással egyidejűleg már az elektronikus felületen dönteni kell.

Nyereségadózási módok közötti választás

A vállalkozás megalapításakor az elektronikus felületen rögtön döntenünk kell a nyereségadózásról. Érdemes némi felkészültséggel nekiindulni ennek a kérdésnek, ugyanis komoly százezres adókülönbözetről lehet szó éves szinten.

Az egyéni vállalkozóknak 3 féle adózási mód közül lehet választani, ha a feltételek fennállnak: új KATA, átalányadózás vagy vállalkozói SZJA.

Az első eldöntendő kérdés, hogy kikkel fogunk üzleti kapcsolatban állni?

Cégekkel vagy csak magánszemélyekkel? Ha csak magánszemélyekkel, akkor a KATA alkalmazására esélyünk lehet, ami köztudottan a legolcsóbb adózási mód. Ha cégek lesznek a partnereink, akkor ezt nem választhatjuk – marad a másik két adózási mód.

A második eldöntendő kérdés, hogy egyáltalán mekkora éves bevételre számítunk?

Az új KATA-t akkor választhatjuk, ha az éves árbevételünk nem fogja meghaladni a 18 millió Ft-ot (és ne felejtsük el, hogy csak magánszemélyek lehetnek az ügyfeleink!).

Éves 27.840.000 Ft-ig választhatjuk az átalányadózást (kiskereskedelmi tevékenység esetében évi 139.200.000 Ft-ig), ha a KATA nem választható, és itt nincs megkötés a partnerekkel szemben.

Átalányadózást mellékállásban végzett egyéni vállalkozás esetén is választhatunk, míg KATA-t csak főállású egyéni vállalkozóként.

A harmadik eldöntendő kérdés, hogy a tevékenységünkkel szemben lesz-e igazolható költségünk, és ha igen, mennyi?

Az átalányadózás egyszerűségét az adja, hogy nem kell költségelszámolással foglalkoznunk. Az átalányadózásnál általános esetben a bevételek 40%-a automatikusan költségnek tekintendő, bármiféle költségszámla nélkül. (Bizonyos tevékenységek esetében ez az arány 80, illetve 90% is lehet). Mivel a bevételek egy része automatikusan költségként elismert, csak a fennmaradó (általános esetben a 60%) összeget kell jövedelemnek tekinteni, és csak ez képzi az adó számítás alapját.

Ha az igazolhatóan elszámolható költségeink (bér, utazás, telephely, árubeszerzés, alvállalkozók, igénybe vett szolgáltatások)  meghaladják a bevételeink 40%-t (az általános tevékenységi kategóriát feltételezve), akkor egyáltalán nem viztos, hogy az átalányadó a legjobb választás – ugyanis a vállalkozói jövedelemadózásnál akár 100% költség is elszámolható.

ÁFA választása

A következő fontos eldöntendő kérdés, hogy ÁFA körbe szeretnénk-e (kell-e?) tartoznunk vagy nem?

Ha az éves árbevételünk várhatóan nem fogja meghaladni a 12 millió Forintot, akkor élhetünk az alanyi ÁFA mentességgel. Ebben az esetben a bevételeink után nem számítunk fel ÁFA-t, és le sem vonhatjuk azt a költségeinkből.

Ettől magasabb tervezett bevételnél az általános ÁFA szabályokat kell alkalmaznunk.