Klein Könyvelőiroda: így lehet felkészülni a válságra

Jelenleg pusztán az a kérdés, hogy a teljes gazdaságot, valamint a különböző ágazatokat mennyivel veti vissza a koronavírus-járványból adódó negatív környezet és krízishelyzet. Tehát érinti ez a Magyarországon tevékenykedő 1,3 millió önálló vállalkozót, köztük az egyéni vállalkozókat, a 375 ezer kft.-t, 117 ezer bt-t és a több mint 7 ezer részvénytársaságot. Érdemes áttekinteni, hogy milyen megoldásokkal lehet felkészíteni a céget arra, hogy az egyelőre beláthatatlan ideig tartó hullámvölgyben is stabil maradjon a működés és a pénzügyi háttér.

Szerencsére ehhez több adózási jogszabály is segítséget nyújt, amelyek egy része az adminisztráció mellett az adófizetési kötelezettségben ad könnyebbséget a vállalkozások százezreinek. Fontos, hogy az adók többségét be kell vallani és fizetni, több esetben azonban halasztás vonatkozik rájuk, ez pedig egy puffert jelent a vállalkozásoknak. De lássuk miről is van szó.

A társasági adót, az iparűzési adót, a kisvállalati adót (kiva) elég szeptember végéig bevallani és befizetni. Mivel a prosperáló vállalkozások – többek között a kft.-k – számára ezek a legfontosabb adóterhek, ezért az ezekre adott halasztással lélegzetvételhez juthatnak.

Időt kapnak a cégek

„Természetesen önmagában a bevallásra és az adófizetésre adott moratórium egy kedvező lehetőség, de nem jelenti azt, hogy ezekkel a tételekkel egyáltalán nem kell számolni. Pusztán időt kapnak a céget. Például arra, hogy a járvány miatt felforduló gazdasági kilátások mellett újragondolják az idei üzleti és pénzügyi tervüket. Talán a legjobb, még most a járvány elmélyülése előtt ezeket elkészíteni” – véli Klein-Szedlár Rita, a Klein Consulting ügyvezető igazgatója.

Különösen fontos a szakember szerint, hogy a mostani válságban az adózási, könyvelési kérdések mellett minden cég kaphasson segítséget ahhoz, miként legyen válságálló. „Ehhez pedig komplex szemlélet kell, amely a vállalat minden területét érinti, az adózáson, könyvelésen túl a dolgozókat, az fizetésüket, a béren kívüli juttatások rendszerét. Nem túlzás azt mondani, hogy a cégekkel együttműködve egy túlélési csomagot tudunk készíteni” – tette hozzá a Klein Consulting vezetője.

Megnövekedett a keret

Visszatérve a különböző könnyítésekre, a cégek oldalán a munkaerőköltségeket, az alkalmazottak esetében pedig a napi kiadásokat érinti, hogy mostantól jelentősen megnövekedett a kedvezményesen adható SZÉP-kártya-keret, nem is akármennyivel: 800 ezer forint lett, szemben a korábbi 450 ezer forinttal. A június 30-ig SZÉP-kártyákra utalt pénz mentes a szochótól.

A 800 ezres SZÉP-kártya keret a következőképpen osztható el:

  • a szállás „zsebbe” 400 ezer forint mehet:
  • az éttermes (vendéglátás) zsebbe 265 ezer forint
  • a szabadidős szebbe pedig 135 ezer forint mehet.

Az elosztásból látható, hogy a jogalkotó a SZÉP-kártya-keret megemelésével igyekszik támaszt adni a járvány miatt egyik pillanatról a másikra teljesen leálló belföldi turizmusnak.

Lényeges „engedmény”, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) július 1-től 15,5 százalékra csökken az eddigi 17,5 százalékról. Kérdés, hogy az adott cégvezetés miként dönt a szociális hozzájárulási adócsökkentés nyomán felszabaduló összeggel. A dolgozókkal érdemes lehet egyeztetni, hogy szükség esetén ezt egyelőre nem „teszik” bele a fizetésbe, hanem egy „válságalapot” képeznek a cég működésére. Akár újabb rendkívüli kiadásokra, akár munkahelyek megmentésére és még sorolhatnánk.