Sokak számára kihívást jelenthet eligazodni a magánszemélyek adóelőleg-nyilatkozatában, valamint a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) kapcsán felmerülő kérdésekben.
A cikkben ezekre a gyakran zavaró és összetett jogi fogalmakra keresünk választ. Hogyan hatnak a költségek nyilatkozása és az adózási szankciók a járulékfizetésre? Milyen esetekben válhat kötelezővé a járulékfizetés, és mikor vonható vissza a családi járulékkedvezmény? Ezekre és más hasonló kérdésekre kaphatunk átfogó választ ebben a cikkben.
Az adóelőleg-nyilatkozat és a járulékalap képzése
Amikor egy megbízási vagy vállalkozási jellegű jogviszonyban a magánszemély adóelőleg-nyilatkozatában költségösszeget jelöl meg, az közvetlen hatással van a járulékalapot képező jövedelem összegére. Ennek pedig kiemelkedő szerepe van a társadalombiztosítási járulékfizetés szempontjából, amelyről a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezek ellátások fedezetéről szóló törvény 6. § (1) f) pontja rendelkezik.
Vegyük például, ha egy megbízott egy hónapra vonatkozóan 100 000 forint megbízási díjat kap, és ezen felül 20 000 forint költséget nyilatkozik. Ebben az esetben a járulékalap 80 000 forint lesz (100 000 – 20 000). Ha ez a járulékalap nem éri el a minimálbér 30%-át (ami jelenleg 80 040 forint), akkor a jogviszony nem járulékköteles, ahogyan azt a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezek ellátások fedezetéről szóló törvény 6. § (1) f) pontja is meghatározza. Ennek megfelelően a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség nem merül fel ebben az esetben.
Költségnyilatkozatok következményei
A 1995. évi CXVII. törvény (személyi jövedelemadóról szóló törvény) alapján, ha a nyilatkozatban szereplő költség 5 százalékkal magasabb, mint a valós költség, és ez legalább 10 ezer forintos különbséget eredményez a befizetésekben, akkor az adózónak 39 százalék adót kell fizetnie, valamint 12 százalék különbségi bírságot is kiszabhatnak rá.
Ezzel együtt, nincs hatással a jogviszony szerinti biztosítási kötelezettségre, és nem jár utólagos biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel sem. Emellett a szociálishozzájárulási adó-teher sem változik emiatt. A családi járulékkedvezményt az év közben érvényesített összegét az adózónak az éves bevallásban kell elszámolnia a Tbj. 81. szakasza alapján.
Visszafizetési kötelezettség és bírságok
Amennyiben valaki jogosulatlanul vette igénybe a családi járulékkedvezményt havi vagy negyedéves összegben, köteles azt visszafizetni az adóbevallás benyújtására előírt határidőig. Ezen túlmenően a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírságot is meg kell fizetnie. Ez a szabályozás nem vonatkozik, ha a befizetési kötelezettség 10 ezer forintot nem haladja meg. Az adóbevallás során történő visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni.
Mindemellett, fontos tény az, hogy ez a rendelkezés semmilyen módon nem érinti a társadalombiztosítási jogállást és ellátási alapot.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás és különadók
A magánszemélyek, akik a 2005. évi CXX. (Ekho) törvény 3. § (3) bekezdése szerinti foglalkozásukat munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban végzik, bármikor az adóév során dönthetnek az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) és annak mértékéről.
A törvény hatodik szakasza szerint, ha a magánszemélynek a kifizető felé tett nyilatkozata alapján valamilyen bevételére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) vonatkozik, de ő nem volt jogosult az ekho választására bármely okból, akkor az adóévben e bevételből származó ekhoalapnak tekintett részt figyelembe kell venni a személyi jövedelemadó megállapításakor. Ezt a részt 9,5%-os személyi jövedelemadó-előlegként kell kezelni, továbbá 9%-os ekho különadóként kell feltüntetni és meg kell fizetni az adóbevallásban meghatározott határidőig.
Kivéve ezeket az eseteket, amikor a magánszemélynek 18%-os különadót kell fizetnie az ekhoalap után:
- ha az ekhoalap az adóévben meghaladja a 3. § (4) bekezdésében meghatározott összeghatárt, és/vagy
- ha a tevékenysége miatt nem tehette volna meg az ekho választását.
Ebben az esetben a magánszemély által fizetett 15%-os ekho (ami az 5,5%-os társadalombiztosítási járuléknak felel meg) nem változik, tehát ez a szankció nem érinti az ekho fizetése révén szerzett tb-ellátásokra való jogosultságot.
Reméljük, hogy ez a cikk segített tisztázni a magánszemélyek adóelőleg-nyilatkozatával, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással kapcsolatos alapvető fogalmakat és szabályokat. Fontos tudni, hogy az adó- és járulékrendszer változatos és gyakran bonyolult, ezért mindig érdemes alaposan tájékozódni, és szükség esetén szakértő segítségét kérni az adózási kérdésekben.